2008. december 13., szombat

Animekarácsony - アニメ 聖誕祭 二千八




Ez a nap valami fergetegesen jól sikerült.
Közeleg a karácsony és hála a Mangafannak lesz mivel foglalatoskodni a szünetben, abban a kevés szabadidőben ami a vizsgák miatt lesz. Egy csomó új kiadást időzítettek mostanra.
Már fél 10-kor elég sokan voltunk ott és nagy meglepetésemre még voltak akik ide is beöltöztek. Én persze nem vittem cosplayt magammal, azt gondoltam ide csak nem fog senki beöltözni ( én kis naiv ), de majd legközelebb egy Narutos fejpántot azért viszek, biztos ami biztos.
Hála a 3-at fizet és 4-et kapunk akciónak mindenki sok mindent vásárolt, mellettem egy lány miután a pult megnyitott fél perc alatt 8 mangát kapkodott össze. És még azt hittem én fogok sokat költeni. Sikerült szereznem Bleach díszdobozos dvd-t, Death Note 3. kötetet, Kenshin 5. tötetet, és ajándékba egy Full Metal Alchemist 2. dvd-t. Nagy bánatomra kiderült, hogy a Death Note díszdobozos változat csak szerdán lesz, mert elcsúsztak vele. Pedig leginkább azért mentem el, de mint kiderült nem csak én voltam ezzel így, sokan mondták ugyan ezt. Ja és persze egy Death Note-os bögrét is szereztem. Na ná, hogy Ł-eset. Most mit tegyek, ha ő a kedvencem? Mint szinte minden lánynak. Az eladó is gondolta, hogy azt fogom kérni. Ahogy a bögrék számából elnéztem erősen az Ł-esnek volt túl keresete.
Aztán mentünk Domival a vetítésekre. Először a Bleach-re akartunk bemenni, de már a lépcsőkön végig ült a tömeg úgyhogy nem fértünk be. Bár mondjuk nem értettem miért a lépcsőn állják el az utat, hogy más már be se tudjon menni, hiszen bent még volt egy csomó ülőhely. Na mindegy. Átmentünk a másik terembe, ahol a Full Metal Alchemist - Shamballa Hódítója útán a Naruto ment.
Ami engem illet szeretnék ellent mondani sokak azon véleményének, hogy szar lenne az új szinkron is. Az igaz, hogy az eredeti még mindig szerintem is a legjobb, de hát nem is ahhoz kell hasonlítgatni, az új lényegesen jobb lett a Jetix-esnél. Naruto hangján kicsit csodálkoztam, de meg lehetett szokni, és egyes hangok kifejezetten tetszettek (pl. Iruka, 3. Hokage), mennek a karakterekhez.
Aztán ment a Hellsing szinkronnal. Hát nem hittem volna, hogy anime szinkronra valaha mondok ilyet, de Alucard hangja állati jó lett!!!
Majd a nap csúcspontja, a Death Note - The Last Name. Nagyonvolt a film, de bizonyos szinten csalódás volt. Nagyon átírták a sztorit, ami nem tetszett. Például az, hogy Misa a videón egyből 2. Kiraként mutatkozik be, így kimaradt az a rész, hogy Ł hogy jön rá arra, hogy két Kira van, és hogy Raitot, hogy teszteli le a videóval. Meg, hogy Higuchi helyett egy ritporter volt Kira utódja, de most tényleg, miért kellet ennyire átírni? Nomeg a vége abszolút nem tetszett. Az anime sokkal jobb volt. Raito személyisége a végére nagyon elüt az animétől, és egy kicsit összecsapottnak is éreztem onnan, hogy visszanyeri az emlékeit.
Mondjuk a film közepéből egy jó kis rész ki is esett, mivel akadozott a film és össze vissza ugrált a kép, de idővel rendbe jött.
De azért megérte megnézni, a folyton édességet majszoló Ł nagyon aranyos volt. Ezt legalább nagyon jól érzékeltették. Tényleg nincs a filmben egyetlen jelenet sem, amikor Ł-t nem valamit majszolva látnánk, a végére már azt hittem édesség mérgezést fogok kapni.
De egy biztos! Magyarországon Ł a nagy kedvenc, hiszen elég nagy anyázás volt a moziban, mikor Ł meghalt.
A hangulat nagyon jó volt, remélem még sok ilyen vetítés lesz a jövőben is.

2008. november 11., kedd

Maya - マイア


Milyen gyorsan telik az idő. Maya 2 hete töltötte be a hatodik hónapját...
Hogy mennyit nőt...
Már háromszor akkora, mint mikor elhoztuk. Milyen kár, hogy ilyen gyorsan felnőnek.
Persze van előnye is, hiszen már valamennyivel szófogadóbb, és nyugodtabb, nem szed mindent egyből szét, ami a szája ügyébe kerül.
És a mai nap megtörtént az 1. tüzelés is. Nagy lány lett a kislányból! Azért furcsa, hogy máris lehetnének kölykei, hisz még olyan kis csöpp, persze mondjuk az én szememben örökre az marad.
 
 

2008. szeptember 29., hétfő

ŐszCon 2008 - アニメ八 秋 アニメ お祭り




Végre elérkezett ez a nap is! A con mikor életem 2. cosplay-ét végre felvehetem. Bár be kell vallani, hogy ezzel a ruhával fele annyi munka nem volt, mint ez előzővel. A nap kicsit nehezen indult, főleg, hogy 4-kor kellett felkelni, kutyasétáltatás miatt. Aztán jött a ramen reggelinek, majd összepakoltam amit vinni kell, elég sok minden volt sajnos, mivel elég hideg volt már így csak a felsőt tudtam felvenni. Nomeg kiderült, hogy a haj azért mégsem lesz kész 5 perc alatt, mivel kicsit nagyon sok hajhad és hajlakk kell rá, és aztán jött az infarktus, hogy elfogyott. ÁÁÁÁ! És még csak az egyik oldal lett kész! No akkor gyors telefon Vikinek, hisz csak akad egy lány, akinél van otthon valami. Mondta, hogy neki nincs, de felhívja barátnőjét, és megkérdi. Hála Kami-samanák volt neki. De aztán kiderült, hogy elem nincs a fényképezőhöz, azt meg én szereztem végül. Úgyhogy ez a nap sem indult simán, de már lassan kezdek hozzá szokni, hogy tök mindegy, hogy a con reggelén mennyi időt számolok még rá a készülődésre, a végén az úgy sem lesz elég és nagy kapkodás lesz a vége. Lehet, hogy már fura is lenne, ha nem így lenne... Na aztán gyorsan telefonáltam Dominak, hogy indulok, találkoztunk Újpest Központban (hát ekéggé meglepődött mikor meglátott szőkén), majd végre megérkeztünk a Pecsához, ahol...
Hát eléggé megdöbbentem. A sor valami eszméletlen nagy volt, a parkon teljesen végig kacskaringózott, már rtam, hogy az 1-es villamosig ki fog e érni. Hú de örültem, hogy már előre megvettem a jegyeket, legalábbis azoknak akiről biztosan tudtam, hogy jön. Gyorsan telefonáltam is Vikinek, hogy siessenek, mert olyan nagy a sor amilyet még nem is láttam, hiszen még kellett jegyet venni. Még szerencse, hogy miközben mi beálltunk a sorba, hogy bent foglalunk helyett miután ők befutottak, addig ők soron kívül szereztek valakitől egy fölös jegyet. Szerintem biztos nem jutott volna már, ha végigvárjuk a sort és bár mondták, hogy délután még bocsátanak ki jegyet, de hát azt mégis ki várja meg? Addig úgyis egy csomó program már lemegy... Na végül a másik bazi nagy sorban várakoztunk. A benti öltözködésből meg végül semmi sem lett, mivel a sorban öltöztem át, meglehetett azt úgy oldani, hogy semmi se látszódjék... Nagy nehezen olyan 11 körül bejutottunk és rohantam is vásárolni, megszerezni az 1. számú célpontomat: Naruto plüss! Ó és még Ł és Light baba is volt, de sajna arra már nem futotta, mert még mangát is akartam venni. Na nem baj, majd azt legközelebb, a Sasuke baba mellé, már régóta elkel egy Naruto. Miért van, hogy akár mennyi pénzt viszek magammal, az végül mindig olyan kevésnek tűnik? ^^ Na ami a mangákat illeti, abba is volt szép számmal új kiadás: Ruroni Kenshin 4., Naruto 6., Angel Sanctuary 2. és 3., Rémmetró 2., Death Note 3. nem is volt már mindre elég pénzem, úgyhogy csak a Narutot, Ruroni Kenshint és az Angel Sanctuary-kat vettem meg, aztán a Domi felajánlotta, hogy ad kölcsön, hogy tudjak még venni mangát. Nem győztem neki hálálkodni és rohantam, hogy is vissza megvenni a Death Note-ot... Mármint vettem volna, ha nem fogyott volna el... Mintha lenne egy kis sikere, nem? Kevesebb mint egy óra alatt elkapkodták. Na erről ennyit. Végül zsákmányoltam még egy Rémmetrót. És Domi is vett egyet, ami nagyon tetszett neki, ott helyben kiolvasta. lehet, hogy belőle is aktív manga olvasó lesz? Ejha, mindenkit bele lökök ebbe az anime-manga őrületbe. Ami az idei programokat illeti nagyon jók lettek, bár a szombati cosplay nagy részéről lemaradtam, mivel karaokézni akartunk Vikivel (De sajnos nem kerültünk sorra, ahogy másnap sem. Úgy látszik rögtön az elején oda kell majd rohanni legközelebb). A Performance előadásokat viszont vasárnap mind láttam és ez volt az első alkalom, amikor nem a kivételesen jó előadások lógtak ki a sorból. A telefonom le is merült, annyit videóztam és fényképeztem (Most már tényleg muszály lesz vennem egy fényképezőt, az azért jóval tovább bírja, nomeg abba lehet elemet cserélni.). Általában van néhány nagyon jó, de a többi olyan felejthető szokott lenni, de most szinte az összes eszméletlen jó volt:
  1. Taichi
  2. Chili Boys és a fehérítő titkos aktái
  3. Silent Hill Monsters
  4. BATár FF RockShow
  5. One Piece
  6. Nerima Daikon Brothers
  7. Kamikaze Kaitou Jeanne
  8. Ł, avagy az animék káros hatásai
  9. Lucki star dance
  10. Team Aizen
  11. Amane Misa
  12. Borostás kis tigrisek
  13. Jiraiya
  14. Pondró Svéd Mello
  15. CONok CONtárok
  16. Akacsoki & Naruto
  17. Sasuke no Odori
  18. Honfoglalás Narutó módra
  19. Joh Asakura
  20. Ash
Vikivel megnéztük a rajzversenyre készült műveket is, amik mind gyönyörűek voltak, kár, hogy én nem tudok ilyen szépen rajzolni.
Nem szívesen lettem volna a zsűri helyében, biztos nehéz volt a döntés az előadások és a rajzok terén is.
Ezt a con-t is nagyon élveztem, hiszen rengeteg jó program volt, a hangulat pedig megint fergetegesre sikerült!

2008. szeptember 24., szerda

Jogsi 2. - 免許 乙

IGEN!!!
Végre túl vagyok a rutin vizsgán is!
Két hete sajna elbuktam, mivel annyira izgultam a gyorsításnál (meg úgy ám blokk az egész vizsgán), hogy miután már csak a megállásnál csak vissza kellett volna tolatni, nem vettem észre, hogy le vagyok fulladva, ezért meghúztak.
Pedig most végre a leállásnál indexeltem, nem felejtettem el és sikerült is jól megállnom úgy, hogy 35-re felgyorsítottam!!! ÁÁÁÁ! Alig akartam elhinni, hogy ennyire peches vagyok!!!!
De az oktatóm mondta, hogy nem is kell plusz órát vennem, mert igenis meg tudom csinálni, ha nem idegeskedek, úgyhogy egyből kiíratott egy következő vizsgaidőpontot! És most sikerült is! Mondjuk benne volt az is, hogy a vizsgabiztos tök rendes volt, a hangulat sem volt olyan nyomasztó, mint a múltkori alkalommal.
Úgyhogy két hét múlva kedden reggel már kezdek is forgalomban!

2008. szeptember 18., csütörtök

HALADUNK!!! (Death Note Live Action) - 進み ( デスノー 映画 )

A minap végre sikerült megszereznem a Mondó következő számát. Már nagyon vártam, hisz már régen volt az előző szám és nem kellet ezúttal sem csalódnom benne, mert sok érdekes cikk volt benne. De a "Nem kellett csalódnom." nem is jó kifejezés, hiszen teljesen ledöbbentem. Miközben gyanútlanul lapozgattam az újságot egyszer csak valami nagyon érdekes ragadta meg a figyelmemet. Hogy mi volt az? Egy Death Note Live Action plakát. Először tovább is lapoztam, gondoltam berakták, hogy Japánba a film ilyen plakáttal jött ki, hiszen épp ebben az újságban volt leírás számos animeról amiből Live Action készült.
De valahogy mégis furcsállottam a dolgot, ezért visszalapoztam. És mit látok ráírva?
"Szeptember 25-től a mozikban."TESSÉK?! HOGY MI VAN?!!?  EZ MOST TÉNYLEG KOMOLY, VAGY CSAK SZÍVATNAK? EZT MOST BIZTOS ÁLMODOM! És nem, és nem, és nem! Ez tényleg komoly, és nem a Kész Átverés! IGEN! IGEN! IIGGGEEEEENNNNNN!!!!!!!! Ez tényleg igaz!
Vagy mégse? - Hosszan bámulom a plakátot és:
  1. Igen, ez tényleg magyarul van oda írva!
  2. Igen, tényleg ez van oda írva!
  3. Igen tényleg ez a dátum áll rajta!
  4. Igen tényleg Magyarországon vagyok!
  5. Igen - megcsípem magam - ezek szerint ébren is vagyok!
  6. És nem! Tudtommal nem haltam meg és nem reinkarnálódtam Japánban egy évvel ezelőtt!
Úgyhogy... Igaznak kell lennie!
Ahogy azt ilyenkor szoktam hazaérve rögtön repültem a gép elé és rákerestem.
ÉS TÉNYLEG IGAZ! Hát ezt is megértük!?!? Japán Live Action a mozikban?!!!???? A MAGYAR MOZIKBAN?!  Majd elszálltam az örömtől!!!!
És pont egyből ezt! Egy ilyen kultanimét! És még csak nem is nyomtak rá valami idétlen magyar szinkront be, hanem az anime fanok élvezhetik eredeti japán hanggal, magyar felirattal. Végre nem csak azzal foglalkoznak, hogy azokat bevonják akik nem is ismerik ezt a műfaj, hisz ők biztos nem is értik mi ez a nagy felhajtás e körül a film körül (egyenlőre). Mindenki örökké azt hajtogatja a fórumokon, (na jó nem mindenki, de sokan vannak), hogy miért nem szinkronos ez, miért nem szinkronos az?! Na de itt álljunk meg egy percre! Aláírom, hogy néha fáradt az ember feliratot olvasni és inkább nézné szinkronnal és azt is elismerem, hogy a magyar szinkron színészek elég magas színvonalt képviselnek világszerte,
DE!!!

  1. Ne fáradtan kezdj el először megnézni egy animet (vagy esetünkben abból készült Live Actiont), mert úgy , szinkron ide vagy oda, ha nem tudsz odafigyelni, akkor sem érted meg!
  2. Az anime mégsem sima film, tehát nem úgy kell szinkronizálni, ahogy bármi mást! (Így van még mit tanulniuk a magyar szinkron színészeknek, bár szó mi szó, már alakulgat a dolog)
  3. És a Legfontosabb!!! Hé emberek, nyissátok ki a szemetek (meg mossátok ki a fületek is, mert ha ez a véleményetek biztos szükség van rá )!!! Ugyanis: A JAPÁN SEIYUK NYOMÁBA SENKI SEM ÉRHET!!!! ) Ők teszik olyan eszméletlen jóvá az animokat!!!

Ez úton szeretném a sok anime fan nevében megköszönni a MAT-nak , gondolom az ő kezük is benne van ebben, ha más úton nem is, de úgy, hogy hála a sok rendezvénynek, amit töretlen lelkesedéssel rendeznek meg időről időre, végre kezd az emberek fejéből elszállni az a sztereotípia az animékkal kapcsolatban, ami Magyarországot jellemzi.

Arigatou Gozaimasu!
Talán még azt is megélem, hogy a moziba megnézhetek egy egész estés animét (és nem néz nagyot a pénztáros, hogy:
"Ja ez is arra az izére jött!"), például a következő Naruto Shippuden moviet! ANIME FOREVER!
 
ÉS SIPIRC MINDEN ANIMÉS A MOZIKBA
 
 

2008. augusztus 23., szombat

Gabival - ガビ で



Hát ez a mai nap valami fantasztikus volt! Nagyon jól éreztem magam! A minap felhívtam Gabit, hogy esetleg ráérne e, hogy elkísérjen, mert végre sikerült annyi pénzt félre tennem, hogy megvegyem egyik nagy álmomat, az 1. acélbetétes bakancsomat. És igent mondott!! Annyira örültem neki, hisz én abszolút nem vagyok tájékozott abban, hogy hol kell az ilyesmit megvenni, hogy jó legyen, mondtam is neki, hogy 100%-ig rá bízom e téren magam.
Körülbelül 16 éves korom óta vágyom rá, de mivel aktív keresettel csak 19 éves korom óta rendelkezem és eddig sok minden másra kellett a pénz, sajnos valahogy mindig el kellet odáznom a megvételét. A szüleimtől pedig soha nem kaptam volna ilyesmit, hisz eléggé ellenszenvvel viseltetnek ez ilyen dolgok iránt. Pedig nem értem. Nem arról van szó, hogy mostantól csak feketében járok, és biztosak lehetnek benne, hogy sátánista szektákba sem fogok még ettől járni csak én ebben érzem jól magam.
Azt hiszem három boltban jártunk mire megvettem, és annyira szép! Alig várom, hogy ennek a hőgutának vége legyen és végre hordhassam. Majd szeptember 2-án felavatom a ZP-ben, Gabi mondta, hogy lesz akkor egy jó buli ott, és legalább kicsit bejáratom, meg szokom a hordását az animecon elött. Elvégre Amane Misa-ként szinte két napon át egyfolytában hordani fogom. Nomeg végre, ha megkésve is, de megtartjuk a szülinapi partit, amit ígért nekem a Gabi. Már előre fáj ahogy elképzelem, hogy fog kinézni a lábam a con végére.
Aztán megnéztük a fodrászkellékesnél, hogy esetleg van e sárga színezőjük, hisz azért minden egyes cosplayemhez még sem akarom majd kiszőkíttetni a hajam, mert azt hiszem akkor rövid távon búcsút is vehetnék a hajamtól. Majd Gabi ötletéből kifolyólag ettünk egy fagyit, amíg elsétáltunk a West End-hez, ugyanis kinéztem egy telefont magamnak, de sajna itt nem volt, de a Pólusban azt mondták, hogy elméletileg holnap érkezik, úgyhogy bizakodom és majd meglátjuk.
Elkísértem Gabit a barátjához, majd visszafelé jövet beugrottunk egy boltba, és mit ad isten? Mit látok?
Eredeti japán tea a polcon?! Mondom is Gabinak, hogy ezt nekem muszáj megvenni, és az utolsó forintig pont annyi volt nálam amennyibe került. Úgy látszik, a sors is úgy akarta, hogy megvegyem! 
Persze hulla fáradtak voltunk haza felé, de Gabi mondta, hogy nagyon jól érezte magát aminek nagyon örültem. Gabi! Én is nagyon jól éreztem magam!!!!!

2008. július 20., vasárnap

NyaCon 2008 - Győri Animecon - 二千 八 夏 アニメ お祭り




Hát ez a nap is elékezett! Az első Nyári animecon amire elmegyek.
Hosszú szervezés után sikerült Dórit és Vikit megfűznöm, hogy ők is jöjjenek el a nyári conra. Valójában nem magáért a programért kellet őket kicsit fűzni, hanem sokkal inkább a távolság miatt. Hiszen Pesti lévén azért Győr mégis eléggé messze van. De végül megígérték, hogy eljönnek, aminek nagyon örültem, főként, hogy ha ők sem akarnak menni, akkor nagy valószínűséggel én is itthon csücsültem volna,hisz még soha életemben nem utaztam vidékre egyedül, így még azt sem tudtam, hogy mivel és hogyan és mikor kell Győrbe menni. De Viki megoldotta a vonatot is.
A nap kicsit nehezen indult, hiszen a 6:20-as vonattal kellet indulnunk, mivel az út 2 és fél órás vonattal és akkor még a helyszínt is meg kell valahogy találnunk, ami miatt mint később kiderült, cseppet sem kellet volna aggódnunk. Nem is az indulási időpont volt a probléma, hanem sokkal inkább az, hogy a vonat a déliből indult, az első villamos pedig szombaton nálunk csak 5-kor indul.
Megnézem azt, aki 1 óra alatt megteszi BKV-val a: Káposztás-megyer - Déli-pályaudvar, potom két átszállásos szakaszát. De hála Kami-samanak apu is dolgozott aznap hajnalban ( aminek persze ő nem örült annyira mint én ), és mivel a munkahelye is a keleti pályaudvar mellet van, így bevitt magával, onnan meg egy gyors metróval sikerült beérnem a délibe.
Na igen említettem, hogy helyszín megtalálása miatt kár volt aggódnunk... Hogy miért is? Amint kiléptünk a peronra, gyanús alakokat pillantottam meg a vonaton:
Szöke hajú lányok copfba? Elég Amane Misa feeling...
Vagy csak én látok már ott is cosplayest ahol nem kéne?
Színezett hajú fiatalok? Vagy még sem csak én képzelődöm?
Várjunk csak! Fiatalok?! Ennyien?!? Szombaton, hajnalban, mi a fenét keresnek egy pályaudvaron?!?!
És hát jól tippeltem a vonatnak legalább a fele már Budapesten is tele volt a conra indulókkal. Úgyhogy megnyugodtunk, hiszen majd a tömeget követjük, aztán csak oda jutunk valahogy.
Jó volt tudni, hogy nem csak én vagyok annyira fanatikus, hogy még Győrbe is leutazom a con kedvéért.
És hát a vonatút valami fantasztikus volt, jól elbeszélgettünk az anime-sokkal, nomeg zene is ment (persze Naruto + Death Note, mi más ment volna?), valaki végigfutott Naruto cosplayben a vonaton és megszámolta hányan vagyunk... Na igen a Cosplay...
Úgy 1 óra elteltével kezdtek szaporodni a beöltözött emberkék, a Wc-re meg gyakorlatilag nem lehetett bejutni, normál használat céljából, a sok öltözködőtől. Köztük voltam én is, úgy 10 perces öltözés után (Dóri segítségének hála volt csak ennyi) én is magamra öltöttem múltkori jelmezem. (Bár most már nem rózsaszín, hanem lilás hajjal, mivel ezúttal nem akartam változtatni a hajszínemen, most úgy sem versenyzek vele. Végül is láttam már Sakurát fanartokon ilyen hajszínnel és a visszajelzések szerint is jó volt így is).
Hát mit is mondjak? Legyek gonosz? Jó volt látni annak az idős néninek az elképedt arcát, aki éppen szállt fel a vonatra amikor Dórival kijöttünk a WC-ből, majd ahogy körbenézett a vonaton... Amolyan "Jézusom mi ez itt? Hová kerültem?" nézéssel... Biztos eléggé sokkolhattuk. Hát még a Győrieket, mikor újabb cirka 70 perc után kiözönlött a tömeg a pályaudvaról. Hát már ez is egy élmény volt.
Felküzdöttük magunkat a buszra, majd leszállás után, fél órás várakozás múlva végre bejutottunk.
Szerintem nagyon ügyesen megoldották a győriek a helyszín választását. Volt hely mindennek ami a conokon szokott lenni. És egy kicsit felüdülés is volt végre, hogy nem egy álló napig a PeCsa sötét barlang hangulata uralkodott a rendezvényen, hanem természetes világítás volt.
Félre értés ne essék, annak is van szerintem egy hangulata, amolyan: Alice Csodaországban, beleesünk két napra a nyúl üregébe, ami esetünkben Anime Land.
Sajnos, mint kiderült a távolság nem csak nekünk volt gond, hanem számos boltnak is, mivel bár nagyon szerettem volna egy plüsst szerezni, az pont most nem volt, na nem baj, majd legközelebb... Azért nem volt ok panaszra, sok mindenből lehetett ezúttal is választani, és is szépen bevásároltam:
Karperec: Death Note, Naruto, Bleach
Figura, Kulcstartó, Mobiltartó: Naruto (hogy milyen marha jól meg van a figura körül csinálva a Kyubi, nem bírtam ott hagyni)
Egy szuper Akatsukis táska
DVD: Inuyasha Movie 3, Yu Yu Hakusho
Japán Limonadé, Instant Ramen
Trigun manga, no igen a manga...
A Mangafan azt ígérte, hogy a conon már lesz a Death Note 1. kötete, erre mit kell hallanom a pultnál? Sajnos késett a nyomda, így csak hétfőtől lesz majd a boltokban. Pedig azért is akartam lemenni, hogy ott vehessem meg.
Ezzel be is fejeztem vásárlási körutam és kicsit elszontyolodva visszamentem Vikiékhez, hisz nemsokára kezdődik a cosplay verseny és mit hallok mikor ülnék le? Előttem lévő sorban ment egy lány egy sráchoz aki azt kérdi a lánytól:
"Na mi az? Meg van?"
"*urva nagy anyázások vannak a Mangafan pultjánál, mert késett a nyomda."
Hát ezek szerintem nem csak voltam csalódott, hogy nem tudok ma Death Note-ot olvasni.
A verseny nem volt rossz, bár lényegesen kevesebben voltak, gondolom a nagy távolság miatt. Majd Vikivel úgy döntöttünk hogy elindulunk fotózgatni a cosplayeseket, hátha sikerül néhány közös fotót is csinálnunk. Pedig nem is anime fan, eddig csak néhányat látott és mégis élvezte. Pedig tudom, hogy néha nagyon túlzásba tudom vinni.
Majd ezután kimentünk a Tescoba, némi élelemért és italért, ahol a vonatállmáshoz hasonlóan a döbbenet jeleit vettem észre az emberek arcán, a sok cosplayes miatt.
Ez után már izgatottan vártuk az After Partyt, hisz ezúttal Dórival végig maradunk, aminek az is a következménye, hogy csak egy másnapi vonattal megyünk majd haza. (Az After Party előtt meg is kérdeztem az egyik szervezőt, hogy mikor lesz "kapuzárás", aki mondta, hogy csak hajnali 3-kor "dobálják ki" az embereket, mivel tudják, hogy sokan nagyon messziről jöttek). Vikinek sajnos előbb el kellett menni, mivel másnap dolgozott. Elkísértem a buszig, majd kezdődött a buli.
Nagyon élveztem, hisz olyan számokat adtak amiket imádok, és amikor azt hittem, hogy már nem bírom tovább és ott helyben elalszom a padon, hát nem beraktak egy Death Note Openinget? Hát, hogy lehetne arra ülve maradni, miközben Maximum the Hormon szól a hangszórókból?!? ( Ami mellesleg vagy 4-szer lement az este folyamán, sokak örömére. ) Irány tombolni...
Hát eléggé elfáradtunk Dórival, akinek utólag is köszönöm, hogy nem tagadta le legalább egy tucat alkalommal a nap folyamán, hogy ismer, amikor kivetkőztem magamból. ( De NEM! Akkor sem fogok pszichológushoz menni.)
Na a visszaút az állomásra még egy jó kaland volt. Mivel a busz nem járt még, gyalog indultunk el, de eléggé eltévedtünk, olyannyira, hogy a végén már három sráctól kértünk segítséget, hogy merre van a pályaudvar, akik egy darabig kísértek is minket. Útközben megkérdezték hová megyünk ilyen korán, majd mikor elmeséltük, hogy pestiek vagyunk eléggé meglepődtek, hogy mit keresünk ilyen messze. Hát még mikor elmondtuk, hogy animeconon voltunk... Azt se tudták mi az... Hát igen, az országnak van még fejlődni valója... Aztán elmeséltük mi az, bár elég nehéz néhány szóban összefoglalni. Anime=Rajzfilm=Mese... Hát igen, ahogy az Antifaces vidijében is mondja a srácc: "Tipikus Magyar felfogás". No igen. Ezt a vidit is levetítették az éjszaka a conon és mindenki szakadt rajta, nomeg mondtuk a szöveget a vidivel együtt, hát igen, ez már szinte amolyan kötelező darab.
Végül mikor már megláttuk az állomást majd leszakadt a lábunk, legalább két órát gyalogoltunk. Na persze fél órás séta mi? De hogy tévedhettünk el ennyire?!?
Ahelyett, hogy a suli felül a bejárathoz mentünk volna (térkép szerint Dél-Nyugatról Észak-Keletre), megkerültük az egészet és hátulról értük el. Értsd: kábé az út háromnegyedénél éles váltás keletre majd bőven túl a célon észak felé majd megint nyugatra és végül jó helyen bevágva dél felé fordultunk végre hogy elérjül a pályaudvar hátulját. ÁÁÁÁ! És még meg is kell kerülni, majd leszakadt a lábam! Mire beértünk épp indulóban volt a reggeli 2. vonat Pestre (még jó, hogy a terv szerint az 1.-t is simán el kellet volna érnünk, ha nem tévedünk el), úgyhogy gyorsan megvettük a jegyeket aztán rohanás a vonathoz.
Az utat teljesen végig aludtuk, két-két ülésen végig terülve, cipőink levettük, mert már majdnem szétment a lábunk (bár ilyen korán, vasárnap reggel nem sokan voltak a vonaton, de érdekes látvány lehettünk). Én egy kicsit előbb felébredtem, így Dórit időben fel tudtam kelteni, hogy össze tudjuk a cuccunk szedni.
Én nagyon élveztem ezt a napot és remélem, hogy Dóri és Viki is. Mindenképp szeretnék majd még egyszer elmenni Győrbe, hogy megnézzem ezt a szép várost. A vonatozást is nagyon élveztem, mindig is imádtam utazni, úgyhogy szerintem a következő nyári conra is megyek, bár egyedül nem élvezetes, úgyhogy remélem akkor is számíthatok majd a vállalkozó kedvű barátokra...

2008. július 15., kedd

Jogsi 1. - 免許 甲

Végre sikerült megszervezni a jogsi elkezdését.
És a legjobb, hogy már az 1. alkalommal sikerült a kresz vizsga!!!! 
Annyira örültem neki, hiszen nekem mindig az elméleti dolgok megtanulása ( értsd: egy hadsereg kell ahhoz, hogy engem rávegyenek, hogy leüljek tanulni ) a nehezebb, a gyakorlati dolgokat meg nagyon gyorsan megtanulom, úgyhogy a rutintól nem nagyon parázom.
Nagyon ideges voltam a vizsgán, alig hittem el, hogy sikerült, bár talán azt nehezebben hittem volna el, ha nem.
A lényeg, hogy most már csak egy egészségügyi potya vizsgán kell túl lenni, aztán sok gyakorlással meg lesz az a rutin vizsga és, aztán meg már csak motorra kell ugyan ezt megcsinálni és ezt is végre letudtam az életemben.

2008. június 22., vasárnap

Maya - マイア






Megérkezett a családba az új kis kedvenc. Igazi kis ördögfióka, de hát egy kiskutyának ilyennek kell lenni. Bár néha nagyon le tud fárasztani, de tényleg nagyon aranyos is tud lenni, kivéve mikor harap, de hát erről majd idővel leszokik, még nincs tisztában az erejével.
De igazán édi, annyira kis érdeklődő, csak még szokni kell, hogy folyton a lábam alatt ugrál, mert annyira kis kíváncsi. Mivel Bundi már nagyként került hozzánk nem vagyok hozzá szokva, hogy egy ilyen pöttömre kell folyton figyelni nehogy rálépjek.
Mondjuk pont ezért akartam nagytestű kutyát, mert az legalább valamikor megnő, és akkor már elég nagy lesz ahhoz, hogy ne forduljon elő, hogy nem veszem észre.
De mindent össze vetve megérte, mostanában már nagyon aranyos, és már tényleg nincs vele túl sok gond, bár néha visszafelesel, ha valami nem tetszik neki, de hát azt már csak szabad, és úgysem ő dönti el, hogy az ágy szabad préda vagy sem.

2008. május 18., vasárnap

Bundi - ブンダーシュ





Sajnos ez a nap is elérkezett, amikor elhunyt a kiskutyám. Bár mindig is tudtam, hogy ez is bekövetkezik, akkor is nagyon nehéz volt elfogadnom. Mint kiderült nagyon beteg volt ezért kellett elaltatni.
Nagyon hiányzik.

Olyan üres így nélküle a lakás. És a legrosszabb, talán a napi rutinok kiesése, hiszen már nem kell senkit sétáltatni és etetni. Ilyenkor tudatosul bennem, hogy már tényleg nincs itt.Sokszor neszekre, ami hasonlít azokra a hangokra amikor ő járt-kelt, hirtelen azt hiszem ő az, aztán jut csak eszembe, hogy már nincs itt. Nagyon-nagyon hiányzik, bár tudom, hogy így jobb neki. Csak remélni tudom, hogy érezte mennyire szeretem.

2008. április 22., kedd

SakuraCon 2008 - 二千 八 春 アニメ お祭り


Végül elérkezett az április 18-a, ám ezt a napot sem úsztam meg fejfájás nélkül. Mert hát a BKV nem pont ezt a napot választja a következő sztrájkja időpontjául...? Hát de sajnos igen. Nekem meg a szomszéd kerületbe kell eljutnom fodrászhoz, mert csak ott találtam olyan fodrászt aki elkészíti a hajam. Még mázli, hogy apukám pont nem dolgozott így elvinni még csak el tudott, de még így is maradt a hazajutás problémája. Úgyhogy mit volt tenni? Elő a görkorit és irány haza. Ami, mint kiderült nem is olyan rossz ötlet, mert, ha a vonatnál nem kell 20 percet várnom a sorompóra, még sokkal előbb is érek haza, mint amúgy BKV-val. Lehet, hogy megérné lecserélni a tömegközlekedést biciklire és görkorira. Előbb odaérnék bárhova és még spórolnék is több, mint 8000 Ft-ot, ami azért nem mindegy. De a lényeg, hogy ez is megoldódott. Gabi is elhozta, az immáron kész ruhát (nekem már csak a kis batyut kellett rávarrnom otthon, amivel 5 perc alatt végeztem), így miután még kiegyenesítettem a hajam, izgatottan vártam a másnapot.
Ami szintén nem indult valami nyugodtan, hisz az előző napi napsütéssel szembe, másnap esőre ébredek, úgyhogy kisebb kapkodásba kezdtünk öcsémmel. Kb. fél óra alatt sikerült a kontaktlencsémet berakni (még szerencse, hogy ennyivel előbb ébredtem, mint az öcsém) és elkészítettem a reggeli ramenünket. Öcsém is felkelt, megkajáltunk. Majd gyorsan elkezdtük átpakolni a cuccunkat, mert hát hiába terveztem, hogy a cosplay-embe megyek, esőben sajna nem fog menni, úgyhogy muszáj váltóruhát vinnem , ami annyira még nem is zavart, mint az, hogy bár vettem fel sapkát, de eléggé izgultam, hogy a hajam, amit előző nap csináltam meg, ne menjen tönkre. De hála istennek nem lett semmi baja. Útközben összefutottunk a többiekkel és végül egész időben oda is értünk. Ettől függetlenül és attól, hogy elővételben vettük a jegyeket, csak az AMV vetítésre jutottunk be, illetve én annak is csak a közepére, hisz még át is kellet öltöznöm és elmentem vásárolni, nehogy mindent elkapkodjanak. Ami mint kiderült hiába siettem, mert pl. Gaara (vagy bármilyen más, értsd: Naruto-s, Fullmetal Alchemist-es, Death Note-os) babát idén se tudtam szerezni (pedig utólag láttam, hogy volt, csak elkapkodták a jókat), és Fullmetal Alchemist-es pószter sem volt már. Mondjuk ettől függetlenül szépen költekeztem, jó, hogy 3 hónapja tettem félre pénzt, hogy legyen miből költekezni.
Begyűjtöttem:

  • DVD: Fullmetal Alchemist 1., Inuyasha Movie 3., Yu Yu Hakusho 2.
  • Rémmetro mangát (nagy örömmel láttam, hogy a Death Note-ot is nemsokára kiadják nálunk )
  • 7 pósztert
  • Narutos: mobiltartót, 2 kitűzőt, tolltartót, táskát
  • Egy Kanji-s feliratú felsőt
Miután végeztem vásárló körutammal megkerestem a többieket, bár sokáig nem tudtam velük lenni, hiszen pár perc múlva kezdődött a verseny. Hát igen, a versenyen láttam, hogy szembe azzal, hogy én a hajam miatt aggódtam, volt aki sajnos nem úszta meg az eső okozta problémákat. Például az egyik lánynak, (aki bevallom, nem tudom miből öltözött be), a karjára rajzoltak teljesen elmosódtak. Miután a versenynek is vége lett (amin nagyon lámpalázas voltam), kezdődött az AMV verseny, amin nekem is a közönségdíjas: Reggelizz, ne háborúzz című (Fullmetal Alchemist-ból készült) AMV tetszett a legjobban, nomeg a GraviNote is nagyon jó lett. A verseny előtt vetítettek közül, pedig szerintem, még nagyon jó lett a Resident Evil zenéjére készített, Naruto-s AMV. Az tetszett benne nagyon, hogy olyan képi effekteket vágott bele a készítője, ami az még hagyján, hogy nagyon sok meló lehetett, de a filmből vetteket alkalmazta (amikor a computer nézőpontját mutatják, illetve talán még a főcímben is ez van). Ezek után megnéztük a Fullmetal Alchemist - Shamballa hódítója-t egy kicsit benéztünk a táncpadversenyre, megnéztük milyen rajzok készültek idén, majd az eredményhirdetés után az Appleseed-et néztük meg, majd hazaindultunk. Kriszti barátnőm, nálam aludt, mivel Fótra már nem tudott hazamenni. Megvacsoráztunk, néztünk egy kis Nerima Daikon Brothers-t az Animaxon, majd lefeküdtünk aludni (Már alig vártam a másnapi Performance kategóriát). Másnap Krisztivel ismét rament reggeliztem és mivel végre jó idő volt tudtam a cosplay-embe menni. Bár a villamoson elég érdekesen néztek az emberek. A Performance kategóriában tényleg nagyon tetszett néhány előadás, nagyon ötletesek voltak, a 4 abszolút kedvencem volt:
  • Chilli Boys
  • Rosetta
  • Zseniális Teknős
  • Yumichika (és Sasuke)
Az előadások után Kriszti hazament én meg Dórival (aki idő közben befutott), megnéztem a Szentjánosbogarak sírja-t, majd mi is hazaindultunk. Nagyon élveztem ezt a két napot és alig várom már az októbert, bár megpróbálok majd a nyárira is kimenni, de az nem biztos, hogy sikerülni fog, mivel Győrben lesz és még sosem voltam ott. És bár most nem jött össze, de a következő con-on biztos el fogom énekelni az Aozora no Namida-t.
Rettentő jól éreztem magam és remélem ezzel azok a barátaim is így voltak, akiknek ez az egész még új volt, és igazából csak az én kedvemért kísértek el. Nagyon jó volt látni a sok elszánt rajongót, és eléggé nehéz megfogalmazni, milyen jó érzés volt rajta részt venni.

2008. április 1., kedd

Japán - 日本

Nagy álmom, hogy ott élhessek, ami tudom elég nehéz cél, de ha mást nem egy kis időre mindenképp szeretnék kijutni oda. Bár sokak szerint biztos túlzás, de csodálom ezt a kultúrát. (És félre értés ne essék, most csak és kizárólag a Japán kultúráról beszélek, mert ellentétben azzal ahogy a köztudatban él, egyáltalán nem mindegy, hogy japán vagy kínai. Ez olyan mintha ők azt mondanák, hogy mindegy, hogy magyar vagy francia. Ugye, hogy nem mindegy?)
Sokan nem értik miért szeretem, és én is kicsit nehezen tudom megfogalmazni, de talán a legjobb, ha azt mondom, hogy nagyon csodálom, hogy milyen különböző két arca van és mégis mekkora harmóniában élnek. Itt van a mai pörgő, nagyvárosi élet és aztán az emberek képesek hazamenni és olyan módon lazítani amire egy nyugati ember képtelen. Csak rohanunk és legtöbbünk képtelen hosszabb ideig örülni bárminek is, míg ők képesek hosszasan csodálni a természet apró szépségeit, mint például egy cseresznyefa virágzását.
A szertartásaik gyönyörűek (például a teaszertartás), melyek során apró mozdulatokból és pillantásokból képesek kitalálni a másik gondolatát. És rendkívül kedves, udvarias emberek, amit még a mai napig képesek voltak megtartani. Ugyanakkor rendkívül odaadóak a munkájukért, ami sokak szerint a szamurájok vonásából maradt máig hátra, csak ez esetben nem az urukhoz, hanem cégükhöz hűségesek a végletekig. 
De ez az odaadás megmutatkozik még a kimonók és a fegyverek készítésénél is, mert két egyformát egyikből sem találni, hisz mindegyik egy külön műalkotás (még a kardhüvely is). 
A japán konyhát is rendkívül szeretem (bár ez esetben itt a kínairól is beszélek). Olyan odaadással és művészi hozzáértéssel készítik el az ételeket, sokszor ránézek egy-egy képre és arra gondolok, hogy nem is volna szívem megenni. És amiért abszolút oda vagyok az a japán
kertstílus. Olyan mintha egy másik világba lépnék át. Olyan megnyugtató a környezet. Én is nagyon könnyen tudnék relaxálni egy ilyen helyen. Az ország is rendkívűl gyönyörű, egyedi az építkezési stílusuk. Ezt a rendkívül sokszínűségét, természetközeliségét imádom ennek a kultúrának.
 
 

2008. március 14., péntek

Jelmezkészítés - コスチューム 作り

Mostanában kezdtük el csinálni a jelmezt Gabival , de sajnos mint kiderült már csak a számomra, hiszen ő mégsem fog beöltözni . Az ok pedig mi más lenne , mint az, hogy érettségizik. Persze teljes mértékben megértem, hisz azért mégis elég gáz lenne rózsaszín hajjal megjelennie a vizsgákon, csak már annyira beleéltem magam, de egyet is értek vele, azért az érettségi nagyon fontos. Valamint megígérte, hogy októberbe mindenképpen beöltözik Lucynak, úgyhogy már alig várom, és a szaván fogom fogni és gőzerővel szurkolok is neki, hogy jól sikerüljön majd az érettségije, hiszen már most nem egyszer láttam melóban, milyen is az ember feje amikor már kb. 3 napja nem aludt . ÉDES ISTENEM, hiszen még csak március van, de már most így kihajtják őket!!??? De MIÉRT??!! Én akkor sem néztem ki ilyen nyúzottan, amikor már a szóbelire készültem, vagy az a cél, hogy minden új generációt egyre jobban szadizzanak?! Bár az is lehet, hogy az idő szépíti az emlékeket. Szóval sok-sok sikert előre is Gabi!
De visszatérve a conra: kissé ideges is kezdek lenni, folyton izgulok, hogy kész lesz e a jelmezem (Amivel lehet, hogy Gabit enyhén már az őrületbe kergettem, úgyhogy előfordulhat, hogy vektorok általi halál miatt meg sem érem a cont. Olyan aranyos, hogy folyton nyuktadgat, hogy biztos kész lesz. ) és most már amiatt is idegeskedhetek, hogy a kapkodásomban kissé el is szúrtam, mivel rövidere vágtam, de Gabi szerint nem olyan gáz és én bízom a véleményében (tudom, hogy én túl maximalista vagyok az ilyesmikben, úgyhogy hallgatok rá), főleg hogy tudja, hogy versenyzek is vele, biztos megmondaná, ha nagyon rossz lenne.

2008. február 21., csütörtök

Jégkori - 氷 つまみ

Ma elmentünk a barátnőimmel a Műjégpályára egy jót korcsolyázni.
Még tavaly vettem egy hoki korcsolyát, hogy végre ki tudjam próbálni ezt is, mivel már nagy rég óta szerettem volna egy jót korizni. Állítólag annak aki már tud görkorcsolyázni, már valamivel könnyebb is megtanulni, hiszen nem annyira idegen neki az egész dolog. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy eddig senki sem akart velem eljönni.
De ez végre idén megváltozott!
Kriszti vetette fel az ötletet és szerencsére sikerült Gabit és Dórit is befűzni.
Pedig Gabi még soha sem korcsolyázott sem jégkorcsolyával, sem görkorcsolyával, és a Dóri is már nagyon régen.
Bár én igazából nem a Műjégpályához akartam menni, mivel féltem, hogy nagyon nagy tömeg lesz, de Kriszti megnyugtatott, hogy nem olyan vészes hétköznap. Valamint a nálunk lévő Jégcsarnoknak a közönség számára való nyitva tartása nagyon kevés (hétvégén 2-2 óra), ezért úgy döntöttünk, hogy akkor menjünk a Műjégpályára. Hála Kami-samanak igaza volt Krisztinek és tényleg nem voltak sokan!
Én személy szerint fergetegesen jól éreztem magam, nem is jöttem le zárásig a pályáról, talán csak 5 percet ha pihentem. Gabi pedig nagyon ügyes volt!
Kriszti pedig megígérte, hogy majd tanít nekem néhány dolgot, persze ehhez majd kell szereznem egy műkorcsolyát a hoki korcsolya helyett mert azzal nem lehet forogni, meg ilyesmi, nem arra van kitalálva. Már alig várom!
Remélem mindenki nagyon jól érezte magát és a jövőben majd megismételjük, amilyen gyakran csak lesz rá alkalmunk!