Nagy álmom, hogy ott élhessek, ami tudom elég nehéz cél, de ha mást nem egy kis időre mindenképp szeretnék
kijutni oda. Bár sokak szerint biztos túlzás, de csodálom ezt a
kultúrát. (És félre értés ne essék, most csak és kizárólag a Japán kultúráról beszélek, mert ellentétben azzal ahogy a köztudatban
él, egyáltalán nem mindegy, hogy japán vagy kínai. Ez olyan mintha ők
azt mondanák, hogy mindegy, hogy magyar vagy francia. Ugye, hogy nem
mindegy?)
Sokan nem értik miért szeretem, és én is kicsit nehezen tudom
megfogalmazni, de talán a legjobb, ha azt mondom, hogy nagyon csodálom,
hogy milyen különböző két arca van és mégis mekkora harmóniában élnek. Itt van a mai pörgő, nagyvárosi élet és aztán az emberek képesek hazamenni és olyan módon lazítani amire egy nyugati
ember képtelen. Csak rohanunk és legtöbbünk képtelen hosszabb ideig
örülni bárminek is, míg ők képesek hosszasan csodálni a természet apró
szépségeit, mint például egy cseresznyefa virágzását.
A szertartásaik gyönyörűek (például a teaszertartás), melyek során apró
mozdulatokból és pillantásokból képesek kitalálni a másik gondolatát.
És rendkívül kedves, udvarias emberek, amit még a mai napig képesek
voltak megtartani. Ugyanakkor rendkívül odaadóak a munkájukért, ami
sokak szerint a szamurájok vonásából maradt máig hátra, csak ez esetben
nem az urukhoz, hanem cégükhöz hűségesek a végletekig.
De ez az odaadás megmutatkozik még a kimonók és a fegyverek készítésénél is, mert két egyformát egyikből sem találni, hisz mindegyik egy külön műalkotás (még a kardhüvely is).
A japán konyhát is rendkívül szeretem (bár ez esetben
itt a kínairól is beszélek). Olyan odaadással és művészi hozzáértéssel
készítik el az ételeket, sokszor ránézek egy-egy képre és arra gondolok,
hogy nem is volna szívem megenni.
És amiért abszolút oda vagyok az a japán
kertstílus. Olyan mintha egy másik világba lépnék át. Olyan megnyugtató a környezet. Én is nagyon könnyen tudnék relaxálni egy ilyen helyen.
Az ország is rendkívűl gyönyörű, egyedi az építkezési stílusuk.
Ezt a rendkívül sokszínűségét, természetközeliségét imádom ennek a kultúrának.
