Idén
Dórival kettesben mentünk sátorozni, bár Gabi mindkét nap kinézett
hozzánk. Azt kell észre vennem, hogy évről évre egyre több mindent
hozunk, amivel nem is lenne gond, ha kocsival lennénk, de így. Nem is
tudom ennyi mindennel mikorra jutottunk volna föl, ha nem taxival
megyünk és nem segítenek Dóri ismerősei.
Az
idő nem volt túl biztató, mindkét nap kaptunk egy kis zuhét. Nem is
volt annyi sátorozó, mint az múlt éveben, de legalább tűzifa jutott
mindkét napra, ami nagyon is elkelt, hiszen az első nap annyira sikerült
eláznom, hogy a cipőt egész este a tűznél kellett szárítani, így
mezítláb eléggé hideg volt.
A
hálózsák is jól elázott az első nap, mivel elfelejtettem a cipzárra
ráhajtani a szélét, úgyhogy az éjszaka úgy vacogtam, hogy csodáltam,
hogy aludtam valamennyit. Még a takarót is magunkra dobtuk és minden
ruhát magunkra húztunk. Bár reggelre jó meleg lett, úgyhogy szerencsére
még a hálózsákom is kiszáradt és másnap már nem kellett a takaró. Bár
valószínűleg azért sem volt olyan hideg, mert olyan későn feküdtünk már
akkor le, hogy az égbolt már derengett. Mintha mi lettünk volna a tűz
őrzői.
Bár
körhintázni végül nem sikerült eljutnom, de mindkét este szalonnáztunk
egy jót, Dórinak még az is eszébe jutott, hogy hagymát is hozzon, így
nagyon jól laktunk. Legalább azért valami "főtt ételt" is sikerült
ennünk.
Remélem jövőre is lesz alkalmam sátorozni és nem nagyon vette el Dóri kedved a zuhé.