Végre
idén sikerült eljutnunk korcsolyázni. Sajnos tavaly nem jött össze,
mert nem tudtuk összeegyeztetni, hogy mikor kinek jó. Nekem nagyon
hiányzott tavaly, annyira szeretek korcsolyázni. Majd hamarosan a hoki
kori helyett szeretnék is egy műjégkorit venni, és majd remélem Kriszti
megtanít néhány kis trükkre. Bár Gabi sajnos most sem tudott eljönni. De
majd hamarosan úgy is megismételjük. Ezúttal nem a Városligetbe mentünk,
hanem kőbányára. Itt sokkal olcsóbb, úgyhogy megéri kiutazni odáig. Bár
először kissé kicsinek tűnt a pálya, de végül rá kellet jönnöm, hogy a
látszat csal, csak a Városligeti nagyságához vagyok hozzá szokva. Sajnos
én nem tudtam képeket csinálni, mert tele volt a telefonom, de
szerencsére a Kriszti tudott, sőt még videót is csinált, ahogy egymást
húzzuk. A végére még egy akadály pálya is kialakult, ahol tudtunk
szlalomozni. Még akarok menni korizni!
Bár
azt terveztük Dórival, hogy vele és Tomival megyünk ezúttal bulizni,
sajnos ez most nem jött össze, mivel pont akkorra lett beteg szegény.
Így konzolos bulit tartottunk, ami talán jobb is volt, mintha el mentünk
volna bulizni, mert annyira nem volt kedvem most hozzá. A konzolozásra,
meg soha nem tudok nemet mondani. Hiába, eléggé nagy kocka vagyok.
Főleg ha arról van szó, hogy Hajnalig narutóban gyepálhatjuk egymást,
vagy Gitár herozhatunk. Nem is feküdtünk le, csak 5.00-kor. Bár 10 körül
már fel is ébredtünk.
Reggel
társasoztunk a Catan társas játékkal. Bár eléggé tartottam tőle, mivel
stratégiai játék, de mint kiderült egyáltalán nem olyan bonyolult, mint
azt gondolná az ember, nagyon szórakoztató! Ráadásul sikerült nyernem,
ami ahhoz képest, hogy a társasokban általában veszítek eléggé
meglepett. Majd még egy Naruto bajnokságot is tartottunk, ami nagyon
viccesre sikerült.
Végre
idén sikerült eljutnunk korcsolyázni. Sajnos tavaly nem jött össze,
mert nem tudtuk összeegyeztetni, hogy mikor kinek jó. Nekem nagyon
hiányzott tavaly, annyira szeretek korcsolyázni. Majd hamarosan a hoki
kori helyett szeretnék is egy műjégkorit venni, és majd remélem Kriszti
megtanít néhány kis trükkre. Bár Gabi sajnos most sem tudott eljönni. De
majd hamarosan úgy is megismételjük. Ezúttal nem a Városligetbe mentünk,
hanem kőbányára. Itt sokkal olcsóbb, úgyhogy megéri kiutazni odáig. Bár
először kissé kicsinek tűnt a pálya, de végül rá kellet jönnöm, hogy a
látszat csal, csak a Városligeti nagyságához vagyok hozzá szokva. Sajnos
én nem tudtam képeket csinálni, mert tele volt a telefonom, de
szerencsére a Kriszti tudott, sőt még videót is csinált, ahogy egymást
húzzuk. A végére még egy akadály pálya is kialakult, ahol tudtunk
szlalomozni. Még akarok menni korizni!
