Rammstein: Made in Germany

Nagyon izgatottam vártam már a koncertet. Az öcsémmel már kora délután a stadion előtt várakoztunk, hogy majd az első sorba tudjunk állni. 

A várakozás elég gyilkos volt, mivel nagyon hideg volt, mi meg alig vittünk ruhát, hogy ne kelljen majd velük sokat bajlódni. A terv az volt, hogy öcsém a színpadhoz megy én meg rohanok a ruhatárba és sietek hozzá, hogy előre jussak.  Többé kevésbé sikerült is a terv, bár én sajnos nem tudtam teljesen a korláthoz jutni (ami igen csak jó lett volna támasztéknak, tekintettel arra, hogy mennyire passzírozták az embert), mivel leragadtam a boltnál, mert nem tudtam megállni, hogy vegyek egy turnés sálat, majd a koncert végén egy-egy pólót is vettünk öcsémmel. Fájt a szívem, hogy nincs több pénzem, mert lett volna még jó pár dolog, amit szívesen megvettem volna. 

Az elő zenekar nem is volt olyan borzalmas, mint amire számítottam, bár én elég türelmetlen voltam, mivel már nagyon vártam a "valódi" koncertet. Amit igazából nem is kéne idéző jelbe raknom mert valami frenetikus volt!