SakuraCon 2008 - 二千 八 春 アニメ お祭り

Végül elérkezett az április 18-a, ám ezt a napot sem úsztam meg fejfájás nélkül. Mert hát a BKV nem pont ezt a napot választja a következő sztrájkja időpontjául...? Hát de sajnos igen. Nekem meg a szomszéd kerületbe kell eljutnom fodrászhoz, mert csak ott találtam olyan fodrászt aki elkészíti a hajam. Még mázli, hogy apukám pont nem dolgozott így elvinni még csak el tudott, de még így is maradt a hazajutás problémája. Úgyhogy mit volt tenni? Elő a görkorit és irány haza. Ami, mint kiderült nem is olyan rossz ötlet, mert, ha a vonatnál nem kell 20 percet várnom a sorompóra, még sokkal előbb is érek haza, mint amúgy BKV-val. Lehet, hogy megérné lecserélni a tömegközlekedést biciklire és görkorira. Előbb odaérnék bárhova és még spórolnék is több, mint 8000 Ft-ot, ami azért nem mindegy. De a lényeg, hogy ez is megoldódott. Gabi is elhozta, az immáron kész ruhát (nekem már csak a kis batyut kellett rávarrnom otthon, amivel 5 perc alatt végeztem), így miután még kiegyenesítettem a hajam, izgatottan vártam a másnapot.
Ami szintén nem indult valami nyugodtan, hisz az előző napi napsütéssel szembe, másnap esőre ébredek, úgyhogy kisebb kapkodásba kezdtünk öcsémmel. Kb. fél óra alatt sikerült a kontaktlencsémet berakni (még szerencse, hogy ennyivel előbb ébredtem, mint az öcsém) és elkészítettem a reggeli ramenünket. Öcsém is felkelt, megkajáltunk. Majd gyorsan elkezdtük átpakolni a cuccunkat, mert hát hiába terveztem, hogy a cosplay-embe megyek, esőben sajna nem fog menni, úgyhogy muszáj váltóruhát vinnem , ami annyira még nem is zavart, mint az, hogy bár vettem fel sapkát, de eléggé izgultam, hogy a hajam, amit előző nap csináltam meg, ne menjen tönkre. De hála istennek nem lett semmi baja. Útközben összefutottunk a többiekkel és végül egész időben oda is értünk. Ettől függetlenül és attól, hogy elővételben vettük a jegyeket, csak az AMV vetítésre jutottunk be, illetve én annak is csak a közepére, hisz még át is kellet öltöznöm és elmentem vásárolni, nehogy mindent elkapkodjanak. Ami mint kiderült hiába siettem, mert pl. Gaara (vagy bármilyen más, értsd: Naruto-s, Fullmetal Alchemist-es, Death Note-os) babát idén se tudtam szerezni (pedig utólag láttam, hogy volt, csak elkapkodták a jókat), és Fullmetal Alchemist-es pószter sem volt már. Mondjuk ettől függetlenül szépen költekeztem, jó, hogy 3 hónapja tettem félre pénzt, hogy legyen miből költekezni.
Begyűjtöttem:

• 
  
  DVD: Fullmetal Alchemist 1., Inuyasha Movie 3., Yu Yu Hakusho 2.
• Rémmetro mangát (nagy örömmel láttam, hogy a Death Note-ot is nemsokára kiadják nálunk )
• 7 pósztert
• Narutos: mobiltartót, 2 kitűzőt, tolltartót, táskát
• Egy Kanji-s feliratú felsőt

Miután végeztem vásárló körutammal megkerestem a többieket, bár sokáig nem tudtam velük lenni, hiszen pár perc múlva kezdődött a verseny. Hát igen, a versenyen láttam, hogy szembe azzal, hogy én a hajam miatt aggódtam, volt aki sajnos nem úszta meg az eső okozta problémákat. Például az egyik lánynak, (aki bevallom, nem tudom miből öltözött be), a karjára rajzoltak teljesen elmosódtak. Miután a versenynek is vége lett (amin nagyon lámpalázas voltam), kezdődött az AMV verseny, amin nekem is a közönségdíjas: Reggelizz, ne háborúzz című (Fullmetal Alchemist-ból készült) AMV tetszett a legjobban, nomeg a GraviNote is nagyon jó lett. A verseny előtt vetítettek közül, pedig szerintem, még nagyon jó lett a Resident Evil zenéjére készített, Naruto-s AMV. Az tetszett benne nagyon, hogy olyan képi effekteket vágott bele a készítője, ami az még hagyján, hogy nagyon sok meló lehetett, de a filmből vetteket alkalmazta (amikor a computer nézőpontját mutatják, illetve talán még a főcímben is ez van). Ezek után megnéztük a Fullmetal Alchemist - Shamballa hódítója-t egy kicsit benéztünk a táncpadversenyre, megnéztük milyen rajzok készültek idén, majd az eredményhirdetés után az Appleseed-et néztük meg, majd hazaindultunk. Kriszti barátnőm, nálam aludt, mivel Fótra már nem tudott hazamenni. Megvacsoráztunk, néztünk egy kis Nerima Daikon Brothers-t az Animaxon, majd lefeküdtünk aludni (Már alig vártam a másnapi Performance kategóriát). Másnap Krisztivel ismét rament reggeliztem és mivel végre jó idő volt tudtam a cosplay-embe menni. Bár a villamoson elég érdekesen néztek az emberek. A Performance kategóriában tényleg nagyon tetszett néhány előadás, nagyon ötletesek voltak, a 4 abszolút kedvencem volt:

• Chilli Boys
• Rosetta
• Zseniális Teknős
• Yumichika (és Sasuke)

Az előadások után Kriszti hazament én meg Dórival (aki idő közben befutott), megnéztem a Szentjánosbogarak sírja-t, majd mi is hazaindultunk. Nagyon élveztem ezt a két napot és alig várom már az októbert, bár megpróbálok majd a nyárira is kimenni, de az nem biztos, hogy sikerülni fog, mivel Győrben lesz és még sosem voltam ott. És bár most nem jött össze, de a következő con-on biztos el fogom énekelni az Aozora no Namida-t.
Rettentő jól éreztem magam és remélem ezzel azok a barátaim is így voltak, akiknek ez az egész még új volt, és igazából csak az én kedvemért kísértek el. Nagyon jó volt látni a sok elszánt rajongót, és eléggé nehéz megfogalmazni, milyen jó érzés volt rajta részt venni.

Japán - 日本

Nagy álmom, hogy ott élhessek, ami tudom elég nehéz cél, de ha mást nem egy kis időre mindenképp szeretnék kijutni oda. Bár sokak szerint biztos túlzás, de csodálom ezt a kultúrát. (És félre értés ne essék, most csak és kizárólag a Japán kultúráról beszélek, mert ellentétben azzal ahogy a köztudatban él, egyáltalán nem mindegy, hogy japán vagy kínai. Ez olyan mintha ők azt mondanák, hogy mindegy, hogy magyar vagy francia. Ugye, hogy nem mindegy?)

Sokan nem értik miért szeretem, és én is kicsit nehezen tudom megfogalmazni, de talán a legjobb, ha azt mondom, hogy nagyon csodálom, hogy milyen különböző két arca van és mégis mekkora harmóniában élnek. Itt van a mai pörgő, nagyvárosi élet és aztán az emberek képesek hazamenni és olyan módon lazítani amire egy nyugati ember képtelen. Csak rohanunk és legtöbbünk képtelen hosszabb ideig örülni bárminek is, míg ők képesek hosszasan csodálni a természet apró szépségeit, mint például egy cseresznyefa virágzását.

A szertartásaik gyönyörűek (például a teaszertartás), melyek során apró mozdulatokból és pillantásokból képesek kitalálni a másik gondolatát. És rendkívül kedves, udvarias emberek, amit még a mai napig képesek voltak megtartani. Ugyanakkor rendkívül odaadóak a munkájukért, ami sokak szerint a szamurájok vonásából maradt máig hátra, csak ez esetben nem az urukhoz, hanem cégükhöz hűségesek a végletekig. 

De ez az odaadás megmutatkozik még a kimonók és a fegyverek készítésénél is, mert két egyformát egyikből sem találni, hisz mindegyik egy külön műalkotás (még a kardhüvely is). 
A japán konyhát is rendkívül szeretem (bár ez esetben itt a kínairól is beszélek). Olyan odaadással és művészi hozzáértéssel készítik el az ételeket, sokszor ránézek egy-egy képre és arra gondolok, hogy nem is volna szívem megenni. És amiért abszolút oda vagyok az a japán

kertstílus. Olyan mintha egy másik világba lépnék át. Olyan megnyugtató a környezet. Én is nagyon könnyen tudnék relaxálni egy ilyen helyen. Az ország is rendkívűl gyönyörű, egyedi az építkezési stílusuk. Ezt a rendkívül sokszínűségét, természetközeliségét imádom ennek a kultúrának.